Music Madness

2017. szeptember 06. 00:11 - Viikii~

The Unguided - Hell Frost ( 2011 )

hellfrost.jpg

 

  Ez most egy viszonylag rövidke ajánló lesz, ugyanis így hogy elkezdődött a gimi és már faktolós évben vagyok kicsit karcosabban tudok időt szánni a blogra, noha próbálkozik az ember. A The Unguided zenéjével már elég régóta jóban vagyok, még felsős koromban találtam rájuk egy Youtubes keresgélés során. Meg nem tudnám magyarázni hogyan és miért, de meglepően nyugtató hatást gyakorol rám a srácok zenéje, mikor apum vitt fel középiskolás felvételit írni kb. végig a Phoenix Down ordított a fülemben és elképesztően bechilleztem tőle:)

  

  A zenekar tagjai az album idején:

  •     Richard Sjunnesson - hars vokál
  •     Roland Johansson - tiszta vokál, szólógitár
  •     Roger Sjunnesson - ritmusgitár, billentyűk
  •     John Bengtsson - dob ( nem tekintették hivatalosan tagnak, mert csak az album megjelenése előtt kevéssel csatlakozott )

 

  A svéd The Unguided egy három ex-Sonic Syndicate tagból álló formáció, a mostani posztban pedig a debütáló Hell Frost albumukat hoztam el. Richard Sjunnenson alapította a bandát  Sonic-os kiválása után, ugyanis úgy érezte hogy előző zenekara eltávolodott attól a hangzásvilágtól, amit ő képviselni szeretett volna, illetve Roland Johansson távozása is megviselte. Sokáig azonban nem kellett nélkülöznie régi zenésztársát, hiszen Roland szolgáltatja a tiszta vokálbetéteket a The Unguided csapatában. Ahogy kezdetben a Sonic Syndicate, úgy ez a banda is a melodikus death metál műfajt képviseli. Amíg Richard konkrétan lehörgi a fejünket a nyakunkról, addig Roland tiszta vokáljai már szinte lágynak hatnak, ez a kettősség pedig szerintem egy minimálisan sem teremt disszonanciát. A dalszövegek egy összefüggő fantasy témát ( erről szerintem az albumborító is erőteljesen árulkodik ) ölelnek fel, ami nagyrészt Ann Rice Vámpírkrónikák c. sorozatából merít. Például a Betrayer Of The Code videoklippje pakkra a könyv jeleneteiből dolgozik.

 

  Tracklist:   

( katt a címre )

  1. Inherit The Earth
  2. Phoenix Dead
  3. Betrayer Of The Code
  4. My Own Death
  5. Serenade Of Guilt
  6. Collapse My Dream
  7. Green Eyed Demon
  8. Iceheart Fragment
  9. Pathfinder - ft. Peter Tagtgren
  10. Where The Frost Rose Withers
  11. The Miracle Of Mind (Spark) - Bonus track

  

  Kedvencek: 1 ; 2 ; 3 ; 5 ; 7 ; 9 ; 10

 

  Ez az album az első perctől az utolsóig konstans zúzás. Minden bevezetés és cicózás nélkül berobban az Inherit The Earth és a lemez végig tartja is ezt a tempót és keménységet. Nincsenek kósza, kedveskedő kis balladák, csak tömény tombolás. A Phoenix Down eredetileg egy Sonic Syndicate dal lett volna, de mivel nem kezdtek vele semmit Richardék vitték magukkal, és szerintem nagyon jól tették.

 

   A Betrayer Of The Code még a kedvencek közül is kedvenc, nálam totális függőséget okozott. Napok óta nem megy ki a fejemből a refrénje, imádom egyszerűen. A klip pedig mint korábban is említettem Ann Rice Vámpírkrónikáiból építkezik, de már most mivel sajnos a könyvet még nem olvastam, nem nagyon tudok kommentárt fűzni a snittekhez, szóval mindenki élvezze és értelmezze kedvére.

 

 

   Mivel a dalok úgy ahogy vannak egy sémára - megjegyzem egy nagyon jó sémára - építkeznek, nem fogok egyenkénti jellemzést írni, csak a személyes kis kivételezetteimről zengedezek. A Serenade Of Guilt szövege megragadta a démonomat és azóta sem ereszti, illetve zeneileg is nagyon rendben van, végtelenül fülbemászó darab.

If I was life, I would leave you

Never trust in me , 'cause I'll decieve you

Like a phantom, I will always haunt you

And you are running out of miracles

 

  A Green Eyed Monster a Nightmareland című EP egyik remekműve a Pathfinder kíséretében. Utóbbi szerzeményben egy vendégelőadót is köszönthetünk, Peter Tagtgren személyében, aki a Hypocrisy és a PAIN frontembere. A Where The Frost Rose Withers volt a No. 1 The Unguided dalom, neki köszönhető ez a szerelem és nagyon hálás is vagyok érte:) Akkor még csíra 13 éves füllel kis híján kiszaladtam a világból a hars vokálok hallatán, de az összkép még így is tetszett, szóval idővel hozzászoktam és megszerettem. Megtévesztően lágyan indul a nóta, de senki se hagyja magát átverni, nem lesz itt sem cirógatás. Végül pedig a bonus track címkével ellátott The Miracle Of Mind zárja a sort, ami nem feldolgozás, össz-vissz annyiban lóg ki a sorból, hogy Spark írta a szöveget és nem a bandatagok. Engem különösebben nem sikerült megnyernie magának, de kétség kívül nem rossz darab ez sem.

  Értékelés: 4,5/5 pont - Szeretem ezt az albumot, számomra nagyon bejövős a vonal amit a srácok visznek, illetve öröm hogy maradt valami a szeretett Sonicomból. Sírva-ríva de levonom azt a fél pontot, méghozzá azért, mert nagyon szép és jó, mikor egy csapatnak van egy bevált sablonja, de erről minden bőrt lehúzni nem szerencsés és egy idő után unalmassá válik. Nagyon szeretem ezeket a dalokat, de ettől a gyengéd egybemosódástól van bennem egy szemernyi keserűség.

 

  Szerk. megj.: Sajnos tudom, hogy nem ez volt életem ajánlója, majd igyekszem hozni az igényesebb színvonalat, de mindenképp szerettem volna még kidobni agy ajánlót, mielőtt elhúzok három napot osztálykirándulni. Legközelebb többel jelentkezek:)

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://musicmadness.blog.hu/api/trackback/id/tr9212794906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Music Madness