Music Madness

2017. augusztus 13. 16:01 - Viikii~

Jefferson Airplane - Volunteers (1969)

jefferson_airplane.jpg

 

 Legjobb barátnőmnek köszönhetem, hogy megismerkedtem a Jefferson Airplane zenéjével. Egyik pesti éjszakázásunk során mutatta meg az Eskimo Blue Day c. dalt és hát mi tagadás...első hallásra szerelem volt! De olyan szinten, hogy még a pár perce elhagyott maradék cigarettáimról is elfeledkeztem, pedig volt ott idegbaj meg világvége becsülettel.

A zenekar tagjai az album idején:

  • Grace Slick - vokál
  • Paul Kantener - vokál, ritmusgitár (alapító tag)
  • Marty Balin - vokál, ütőhangszer
  • Jorma Kaukonen - szólógitár
  • Jack Casady - basszusgitár
  • Spencer Dryden - dob

 

  A Jefferson Airplane név pedig egy drogos körökben használatos kifejezés,( nem narkós vagyok, csak tájékozott ) arra a jelenségre, mikor a joint már a szűrőig leégett, ezért félbetörnek egy gyufát, és azt szúrják a maradék joeba, ezzel repülőgép formát kölcsönözve a szűrőnek. Odáig viszont már nem terjed a műveltségem, hogy ez a jelenség mi célt szolgál. Ezen információ tudatában pedig gondolom az sem meglepő tényező, hogy a bandatagok előszeretettel éltek hallucigén szerek használatával, amit bizonyos dalszövegeiken keresztül meg is osztottak hallgatóságukkal (pl. White Rabbit). Ennek ellenére nem kell megijedni, hogy a zenekar munkássága és szövegírói készsége kimerül a narkotikumok piedesztálra emelésében, hiszen a szóban forgó Volunteers albumon inkább háborúellenes, anarchia-párti és természetbarát gondolataikat tárják elénk. Részben a dalok témája, részben a bennük fellelhető trágár szóhasználat miatt a banda konfliktusba keveredett a lemezkiadójával, amiből az album késleltetett kiadása következett.

 

Tracklist:

  1. We Can Be Together
  2. Good Sepherd
  3. The Farm
  4. Hey Fredrick
  5. Turn My Life Down
  6. Wooden Ships
  7. Eskimo Blue Day
  8. A Song For All Seasons
  9. Meadowlands
  10. Volunteers

 

Kedvencek: 1 ; 3 ; 5 ; 6 ; 7 ; 8

 

 Mivel általában a zúzós és pörgős műfajokat preferálom, szükségem volt egy chilles, gondolkodós hangulatra, hogy ez a lemez igazán be tudjon találni. Nagyon kellemes kis dalok ezek a maguk egyedi hangzásvilágával, amit country, blues, gospel és egyéb népzenei elemek fűszereznek. A We Can Be Together sorai a rendszer elleni lázadásra és az anarchia melletti összefogásra buzdítanak, és ugyan száztíz százalékosan nem tudok egyetérteni ezzel a világszemlélettel, a szöveget nagyon megszerettem.

We are obscene lawless hideous dangerous dirty violent and young
But we should be together
Come on all you people standing around
Our life's too fine to let it die and
We can be together

 

 Ez az egyetlen klip, amit ehhez az albumhoz találtam, úgy hogy a későbbiekben majd az általam legjobbnak vélt dalokat fogom belinkelni.

 

A Good Sepherd eredetileg egyházi ének volt, majd idővel több feldolgozás is készült belőle, többek között az, amit egy gyilkos készített börtönben töltött évei alatt az 1930-as években. A The Farm pedig egy olyan nóta, amitől egyszerűen be lehet állni, imádom. A Hey Friedrick vezető hosszúságú dal a maga kicsit több mint nyolc és fél percével. Szintén nagyon megkedveltem a Turn My Life Down-t, elég addiktív a kis sunyi. A Wooden Ships pedig szerintem az egyik legmeghatározóbb darabja az albumnak, egyrészt azért, mert zeneileg zseniálisan van összerakva, másrészt pedig szövegileg is hatalmasat üt. A bandatagok elképzelik, hogy a vietnámi háború túlélőiként facsónakokon menekülnek más partokra, egy új civilizáció alapításának reményében. Azonban akiknek nem sikerült megmenekülni a 'nukleáris holokauszt' elől és feljutni a csónakok fedélzetére, elpusztulnak a radioaktív sugárzástól, s ez a gondolat, illetve a tehetetlenség érzése tartja horrorban a menekülteket.

Horror grips us as we watch you die
All we can do is echo your anguished cries
Stare as all human feelings die
We are leaving you don't need us

 

Mivel ez a dal nem csak a vietnámi háborúról íródott, de az idő alatt is jelent meg, elég megosztó fogadtatása volt, hogy ilyen nyíltan és büszkén kiteregették a nézeteiket. Mindenkinek ajánlom figyelmébe ezt a dalt, legalább egy hallgatást szerintem mindenképpen megérdemel.

 

 Elérkeztünk a már korábban is említett Eskimo Blue Day-hez, amivel számomra elkezdődött ez az egész Jefferson Airplane történet. Ennyire gyönyörűen és szofisztikáltan az ember arcába vágni, hogy a természethez képest kis hangyafasznyi jelenség, de azért mégis nagyon elhiszi a csíra fejével...hát az már tehetség és művészet kérem szépen. Ezekkel az ominózus sorokkal sikerült barátnőmnek bebolondítani csöpp idegbeteg állapotomban, hogy adjak egy esélyt a dalnak:

Consider how small you are
Compared to your scream
The human dream
Doesn't mean shit to a tree

 

Nagyon is érdemes volt megadni azt az esélyt, hála, szeretet meg ilyenek asszonypajtás!

 

 

 Az A Song For All Seasons is egy nagyon jól sikerült darabja a lemeznek, a Meadowlands pedig egy átvezető, instrumentális szerzemény az albumzáró Volunteershez. Utóbbit sajnos annyira nem tudtam megszeretni, hiába ő a címadó nóta, viszont az A Song For All Seasons annál inkább megfogott.

Értékelés: 5/4

Nagyon tetszett ez az album, zeneileg és szövegileg is teljesen rendben van, de ezt már ugye kifangörcsöltem magamból. Az egy pont levonás azért történt, mert csak olyan albumnak adok maximális pontszámot, amit mindenkori kedvencnek tudok minősíteni. Ehhez a lemezhez nekem kell egy hangulat. Ennek ellenére viszont nagyon tisztelem a csapat munkásságát és biztos, hogy elő fogom még venni a zenéjüket.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://musicmadness.blog.hu/api/trackback/id/tr5912731782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Music Madness